ecomania

A fiatal nőket érzékenyebben érintette a járvány – 50 ezer forintról kellett lemondaniuk

Az idén javult a fiatalok anyagi helyzete a bevételeket nézve 2020 márciusához képest, azonban még mindig sokan vannak, akik kénytelenek kevesebbel beérni a járvány miatt – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A 19-29 éveseknek a 19 százaléka az idei második negyedévben már a bevételek növekedéséről számolt be, 40 százalékuk azonban csökkenést könyvelhetett el. A bevételcsökkenésről beszámoló fiatalok körében a nőket érzékenyebben érintette a járvány, ők 50 ezer forintról voltak kénytelenek lemondani, míg a férfiak átlagosan 39 ezer forintos mínuszról számoltak be.

Ami a járvány bevételeikre gyakorolt hatását illeti, vegyes a kép a fiataloknál a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés szerint, amely azt nézte, a pandémia milyen hatással volt a 19-29 éves korosztály anyagi helyzetére.

Csökkenés és növekedés

A kutatás szerint a megkérdezett fiatalok 19 százalékának nőttek a bevételei a járvány magyarországi megjelenése – azaz 2020 márciusa – óta. Az arányuk az elmúlt negyedévekben folyamatosan emelkedett: a múlt év második negyedévében 7 százalékuk mondta ezt, 2020 negyedik negyedében már 13 százalékuk számolt be bevételnövekedésről, az idei második negyedévben pedig a már említett közel 20 százalékos érték jellemezte őket.

Bár a bevételnövekedést elkönyvelő fiatalok arányának emelkedése kedvező tendencia, az is látszik, hogy még mindig akad olyan fiatal, aki a járvány miatt kénytelen volt lemondani a bevételei egy részéről. A K&H ifjúsági indexe szerint az idei második negyedévben ez a 40 százalékukra volt igaz, azaz 10-ből 4-en gazdálkodnak kisebb összegből. Igaz, 2020 második és 2021 első negyedéve között magasabb, 43-51 százalékos volt az arányuk, ehhez képest viszont valamelyest javult a helyzet.

Mennyi a mínusz?

Konkrét választ adott a felmérés arra is, hogy az érintett fiataloknál milyen mértékű volt a bevételcsökkenés: a medián érték 49 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb pénzből gazdálkodó fiatalok fele 49 ezer forintnál nagyobb, a másik fele pedig 49 ezer forintnál kisebb összegű csökkenést könyvelhetett el.

A K&H ifjúsági indexének részletes adataiból az is látszik, hogy legtöbben 20-99 ezer forintos kiesésről számoltak be. A nőket érzékenyebben érintette a járvány ebből a szempontból: a medián értékek szerint 50 ezer forinttal kisebb bevételre tettek szert a járvány megjelenése óta, miközben a férfiaknál ugyanez 39 ezer forintra rúgott.

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített - 2021. május 18 - 25. között - történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Innovatív termékek fejlesztése a vevők igényeinek kiszolgálása, a termékminőség javítása, a versenyelőny megszerzése, stabilizálása, a pályázati források elérése – ezek mind az innováció motorját jelenthetik a magyar vállalatoknál a K&H innovációs indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint. Ugyanakkor bőven akadnak gátló tényezők, a magyar cégek 27 százalékánál forráshiány miatt maradnak el az innovációk, 22 százalékuk a támogatások nehézkes elérésével magyarázzák ezt. Az is kiderült, hogy a magyar vállalatok a ténylegesnél szebbnek látják az innovációs lépéseiket.

Sok magyar cég tisztában van azzal, hogy folyamatos fejlesztésekre van szüksége a nyeregben maradáshoz, de számos tényező akadályozza őket – 360 magyar cég adott választ a K&H innovációs indexéhez készült kutatásban arra a kérdésre, miért választják az innovációt és miért nem sikerül végrehajtaniuk azokat.

Miért igen?

A 32 ezer, több mint 300 millió forintos árbevétellel rendelkező magyar vállalatot reprezentáló kutatás arra jutott, hogy az innováció egyik fontos motorja a vevők kiszolgálása, a vásárlói igények biztosítása. A megkérdezett cégek több mint fele – 52 százaléka – szerint ez az egyik legfontosabb hajtóerő. A cégek 51 százaléka szerint a termékek és szolgáltatások minőségbeli javításának kulcsát jelenti az innováció. A válaszadó vállalatok 45 százaléka szerint többek között a versenyelőny megszerzése és megtartása miatt van szükség az innovációra.

Miért nem?

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az előnyöket a legtöbb cég látja, de sok gátló tényezőt említettek az érintettek. „A vállalkozások 27 százaléka a forráshiánnyal magyarázza az elmaradt innovációt, ezzel összefüggésben sok cég szerint akadályt jelent a pályázati források nehézkes elérhetősége. Sok vállalat pedig tart attól, hogy nem hozza vissza az árát az adott fejlesztés.” – tette hozzá a K&H szakembere. Természetesen megfelelő piackutatással és felkészültséggel hitelforrásból is lehet digitális újdonságokat megvalósítani, amelyek, ha sikeresek, akkor megtérülő beruházások lehetnek hosszú távon.

A K&H felméréséből egyébként az is látszik, hogy egy kicsit szebbnek látják saját magukat a valóságnál a magyar cégek, ha innovációról van szó. A szervezetek kétharmada gondolja innovatívabbnak magát a közvetlen versenytársainál. Különösen magas ez az arány az ipari cégek esetében, ahol eléri a háromnegyedes mértéket, pedig a valóság ennél árnyaltabb. Az egyetlen önkritikus vállalattípust a mezőgazdasági cégek alkotják, ebben a táborban csak a cégek 40 százaléka tartja magát innovatívnak.

Fordulat történt a kockázati életbiztosításoknál a K&H szerint. A váratlan helyzetekben támaszt adó kockázati életbiztosításoknál a kereslet részben a járvány hatására fokozódott, hiszen alacsony költségek mellett nyújtanak biztos segítséget a bajban. Az új szerződések 30 százalékát a fiatalabb, 28-37 éves korosztály adta, míg a már nyugdíjra gondoló 48-57 éves korosztály több, mint 15 százalékát tette ki, az ő körükben vált népszerűbbé ez a biztosítás.

A koronavírus-járvány világszerte ráirányította a figyelmet arra, hogy mindenkinek érdemes felkészülni a váratlan helyzetekre és érdemes tudatosan tervezni a jövőt. Különösen igaz ez a családokra, akik többek között a kockázati életbiztosítással tehetik kiszámíthatóbbá az életüket.

Felértékelődött a kockázati életbiztosítások szerepe

A K&H szerint az idei adatok arra utalnak, hogy a magyar családok tudatosabbá váltak ezen a téren. A társaságnál kötött K&H családi életbiztosítások állománya és az ebből származó díjbevétel folyamatosan növekszik. Tavaly január óta a családi életbiztosítást kötő ügyfelek közel 40 százaléka 35 év alatti, amivel az ügyfelek átlagos életkora 40 évre csökkent. Az idén elsősorban a 28-37 és a 48-57 éves korosztálynál nőtt az új szerződők száma éves összevetésben. „A pandémia átértékelte az egészséghez fűződő viszonyunkat, hiszen a vírus a családokat sem kímélte: sokan sorolják egészségük megőrzésének biztonságát az első helyre szeretteik védelmében is.” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

Hozzátette: „A pandémia megtanította az embereket tudatosabban felkészülni nehezebb időszakokra is. A kockázati életbiztosításokhoz tartozó kalkulátort egyre többen használják, ami azt mutatja, hogy tovább nő azoknak a száma, akik ebben a biztosítási formában gondolkodnak.”

Segít a tervező

Az innovatív digitális fejlesztéseket kiemelten kezelő K&H a kockázati életbiztosításokhoz kapcsolódóan egy életbiztosítás tervezőt is létrehozott, amely segítséget nyújt az ügyfeleknek a döntés meghozatalában és hozzájárul ahhoz, hogy tudatosítsák magukban a felmerülő kockázatokat, időben felkészüljenek a váratlan eseményekre. A K&H életbiztosítás tervező célja, hogy tanítva, játszva nyújtson segítséget az érdeklődőknek, néhány interaktív példával kiegészítve.

A K&H életbiztosítás tervező itt érhető el:

https://kh.hu/web/eletbiztositas/?utm_source=sajtokozlemeny&utm_medium=link&utm_campaign=tervezo_06

Újabb erős üzenetet küldött a piacoknak a jegybank, mégpedig azt, hogy határozott lépésekkel akarja megakadályozni, hogy az inflációs várakozások elszabaduljanak – derül ki Hajósi Péter, a K&H alapok vezető stratégájának összeállításából. A forintra erősödés vár rövid távon, befektetési időtávon azonban – ha az inflációs kockázatok kikerülnek a képből – akkor a forint inkább a gyengülő pályát választja majd.

A júniusban elindított kamatemelési ciklus második állomásához érkezett a magyar jegybank kedden: az alapkamat szintjét 30 bázisponttal 1,2 százalékra növelte. Emellett az egynapos betéti és hitelkamatot is ugyanilyen mértékben 0,25, illetve 2,15 százalékra emelte. Hajósi Péter, K&H alapok vezető stratégája azt mondta: „a jegybank jelezte, hogy az inflációs kockázatok miatt határozott lépésekkel addig folytatódnak a kamatemelések, ameddig az infláció kordában tartása miatt azokra szükség van.”

A kockázatok és a várakozások a fókuszban

„A keddi jegybanki döntésekből és a kommentárból látszik, hogy a jegybank erőteljes üzenetet küldött a piacoknak. A befektetők 15 és 30 bázispont közötti emeléssel számoltak, a magyar jegybankárok pedig az utóbbiról, vagyis a szigorúbb forgatókönyvről döntöttek. Az MNB proaktívan és határozott lépésekkel igyekszik megakadályozni, hogy az inflációs várakozások tartósan beépüljenek az árakba” – tette hozzá a szakember.

Fontos, hogy a jegybank továbbra is átmenetinek tartja az infláció megugrását, 2022 közepére már a 3 százalékos szint közelébe ereszkedhet az MNB szerint.

Rövid táv és befektetési időtáv – nem mindegy

A kamatemelés erőt adott a forintnak, amely az utóbbi napokban az uniós források körüli bizonytalanság, valamint a nemzetközi járványhelyzet, a negyedik hullámtól való félelem miatt gyengült. A kamatdöntés viszont 360 forint alá lökte az euró árfolyamát, ami 0,5 százalékos forinterősödést jelentett. Hajósi Péter szerint az újabb kamatemelésekre való utalás miatt a forint rövid távon erősödhet, ám befektetési időtávon – azaz minimum 1 éves távlatban – a forint inkább gyengülő pályára kerülhet.

A szakember kiemelte: „Összességében, az MNB az inflációs kockázatokra kamatemelésekkel válaszol, amelyek pedig közvetve erősítik a forintot. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a viszonylag alacsony devizaárfolyamok mellett a befektetésben gondolkodók megfontolják a devizaalapú befektetéseket hosszabb időtávon.”