ecomania

 Számos megújult, exkluzív szolgáltatással kiegészített, fémből készült bankkártyára válthatnak a K&H privátbanki ügyfelei. Számukra ugyanis már igényelhető a MasterCard prémium bankkártyája, a World Elite – közölte a bank. A kártya a klasszikus fizetési funkció mellett, a nemzetközi repülőtereken belépést biztosít a prémium váróterembe, emellett asszisztenciaszolgáltatást és biztosítást is nyújt például olyan helyzetekben, ahol azonnali orvosi konzultációra van szüksé

Az egyre szélesebb skálán mozgó ügyféligények miatt a bankkártyák ma már nemcsak fizetésre használhatóak, hanem kaput nyitnak számos kapcsolt szolgáltatáshoz is. Most a K&H is lépett, elérhetővé tette a privátbanki ügyfelei számára a MasterCard prémium kártyáját, a World Elitet, ami nem csak megjelenésében, hanem tudásában is arra hivatott, hogy még magasabb szintre emelje a kényelmet.

Fémes elegancia

A kártya exkluzivitást, eleganciát sugároz a letisztult dizájnjával, valamint azzal, hogy fémből készült és innovatív módon, lézergravírozással szerepel rajta a kártyabirtokos neve. A különleges kártyát a K&H 30-100 millió forint közötti megtakarítással rendelkező privátbanki ügyfelei igényelhetik.

A dizájnos külső mellett a kártyához extra szolgáltatások is tartoznak, melyeket világszerte több mint 650 repülőtéren és 1100 helyszínen, többek között a budapesti és a bécsi repülőtéren vehetik igénybe a kártyatulajdonosok. Használhatják a prémium reptéri várókat, ahol ingyenes wifi, dolgozósarok és minőségi étel- és italkínálat várja őket. A PressReader szolgáltatással pedig több mint 7 ezer nemzetközi napilapot és magazint is olvashatnak digitális formában, térítésmentesen.

Szolgáltatások tárháza

Az exkluzív kiegészítő szolgáltatások mellett, biztosítás és asszisztencia-szolgáltatás is kapcsolódik a World Elite-hez. Ezek például otthoni csőtörésnél, elektromos zárlatnál, meghibásodott vagy leejtett mobiltelefonnál nyújtanak azonnali segítséget a kártyásoknak a nap 24 órájában, de lehetőség van orvosi konzultációra telefonon, chaten vagy akár videóhívással is.

A K&H ügyfelek közel 10 százaléka jogosult arra, hogy igénybe vegye a privátbanki szolgáltatásokat. Ők például dedikált privátbanki kapcsolattartóval egyeztethetnek a pénzügyi döntéseikről, vagyonuk gyarapításáról, vagy befektetéseik kezeléséről.

Növekszik a bejelentések száma, de még messze a szezon vége

Az idén több komoly vihar pusztított Magyarországon és sok lakóingatlanban tett kárt az időjárás, a K&H-hoz eddig összesen, hozzávetőlegesen 3300 lakásbiztosításhoz és casco-hoz köthető kárbejelentés érkezett 440 millió forint összértékben. Bár ez jelentős összeg és még lehetnek újabb viharok a következő hetekben, a nyári viharkárok szempontjából a 2010-es esztendő volt a legrosszabb, abban az évben közel 34 ezer kárbejelentés történt a nyári viharszezonban, a K&H pedig akkor mintegy 900 millió forint kártérítést fizetett az érintetteknek.
Nemzetközi szinten és Magyarországon is komoly problémákat okozott az időjárás az elmúlt hetekben. A németországi áradások súlyos pusztítást okoztak, Magyarországon pedig jelentős viharokkal kellett felvenni a harcot. A K&H-hoz június eleje óta három jelentősebb vihart követően összesen 3000 lakásbiztosításhoz és emellett 300 casco-hoz köthető kárbejelentést fogadott a társaság. Egyelőre még nem történt meg az összes kárigény felmérése, ezért a konkrét kártérítési összeg sem ismert, de a ténylegesen fizetendő kártérítések összege lakásbiztosítások esetében 300 millió, a casco-szerződéseknél pedig 140 millió forintra is  rúghat. „Bár az idei kárkifizetések összege megközelíti a félmilliárdot, még csak a viharszezon felénél járunk. Az eddigi legviharosabb évben, 2010-ben ez a mérleg közel 1 milliárdnál állt meg társaságunknál. Az augusztus végéig tartó szezon fele tehát elöttünk van, még mindig érdemes lépéseket tenni a megelőzés és a biztonság tekintetében.” – tette hozzá Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

A szakember azt is elmondta: „Az utóbbi években végrehajtott digitális fejlesztéseknek köszönhetően baj esetén az érintettek gyorsan, egyszerűen bejelenthetik az esetleges károkat. Az online kárbejelentő platform éjjel-nappal és hétvégén is üzemel, így bármikor értesíteni lehet a K&H-t a károkról. A gyorsaság nagyon fontos, mert így a kárügyintézés hamar elindulhat és az ügyfelek mielőbb hozzájuthatnak a kártérítéshez, ennek köszönhetően a helyreállítás is a lehető leggyorsabban megkezdődhet.”

A K&H tapasztalatai szerint a viharok elsősorban a lakóingatlanok tetőszerkezeteiben tesznek kárt, sok esetben pedig beázás okoz problémát az otthonokban. Amennyiben a vihar jégesővel érkezik, a jégverés az autónkat is megrongálhatja, a jégdarabkák ugyanis jellemzően a járművek szélvédőjében és fényezésében okoznak jelentős sérüléseket. A K&H szakértői szerint érdemes rendszeresen megnézni a lakóingatlanok állapotát és a kisebb hibákat minél előbb kijavítani. Például az ereszcsatornákból, vízelfolyókból eltüntetni az „akadályokat”, törmeléket, faágakat, illetve a nyílászárók állapotát ellenőrizni, így egy esetleges nagyobb vihar esetén csökkenthetőek a károk. Ha pedig az időjárás-előrejelzés szerint jégeső várható, akkor a gépkocsit lehetőség szerint érdemes speciális, erre a célra készült autóponyvával letakarni, amelyben vékony habanyag segít a kár megelőzésében. Ennek hiányában egy egyszerű, vastagabb pléd is tud némi védelmet nyújtani, hogy a fényezés ne sérüljön meg.

Jóval kevesebbet költenének idén a belföldi vagy külföldi utazást tervezők: a 183 ezer forintos átlagösszeg négyéves mélypontot jelent. Ebből az összegből egyébként átlagosan két fő menne pihenni - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az utazást a legtöbben a megtakarításaikból, jövedelmükből finanszíroznák, de 10-ből 3-an a SZÉP kártyájukon található összeggel is számolnak.

A 30-59 éves magyarok több mint fele, 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. A külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves adataiból.

Lényegesen kevesebbet költenének nyaralásra

Azok, akik idén valószínűleg elmennek nyaralni, átlagosan 183 ezer forintot szánnának a pihenésre. Ez az összeg jóval, mintegy 65 ezer forinttal elmarad a 2020-ban mértnél, de 21 ezer forinttal kevesebb a tavalyelőttinél is. A férfiak egyébként sokkal magasabb összeget említettek, mint a nők, de az átlagérték a budapestiek körében volt a legmagasabb, ők 289 ezer forintot költenének idén a kikapcsolódásra, míg vidéken élőknél az átlag jóval 200 ezer forint alatt volt. Azok, akik már nagyon várták a korlátozások feloldását, szintén többet költenének rá. Az említett összegekből pedig a legtöbben kettesben utaznának.

„Az emberek alig várták, hogy a feltételek kedvezőek legyenek, visszatérjen minden a régi kerékvágásba és szabadon utazhassanak. Bár szemmel látható, hogy az idén kevesebb összegből tervezünk majd utazni és leginkább belföldön maradunk, az utasbiztosítás fontosságát fokozottan hangsúlyozzuk. Érdemes külön odafigyelni az útlemondással kapcsolatos feltételekre, amelyek a járványhelyzet visszavonulásával is fontosak lehetnek” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: „Javasoljuk ellenőrizni, hogy az úticélunk szerepel-e a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nem javasolt országok listáján, melynek biztosítási szempontból is fontos szerepe van.”

A kutatásból az is kiderült továbbá, hogy a nyaralásra fordítandó összeg éves szinten azoknál csökkent a legkisebb mértékben, akik egyedül tervezik a nyaralást. Ők erre átlagosan 142 ezer forintot szánnak. A kétfős utaknál a 183 ezer forintos átlag négyéves mélypontot jelent, míg a háromfős utaknál a most mért 156 ezer forint az eddigi, 2018 óta mért legalacsonyabb érték, de a négyfős és ötfős utazásoknál is szintén jelentős a visszaesés a rendelkezésre álló büdzsében.

Saját jövedelem, SZÉP kártya

Az utazásra fordítandó összeget a legtöbben, a megkérdezettek 66 százaléka döntően saját jövedelemből, megtakarításból teremti elő. Családtagok hozzájárulását mindössze 15 százalék veszi igénybe jelentősebb mértékben. A nyaralás finanszírozásához a banki kölcsön mindössze a megkérdezettek 6 százalékánál jöhet számításba, míg a SZÉP kártya 29 százalék számára jelentős szempont.

A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H
most elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be. A magyar vállalatok a járvány hatására előre menekülnek: tízből négyen jelentek meg új termékkel vagy szolgáltatással az elmúlt 2 évben, amelyek az árbevétel ötödét adták. A magyar cégek 45 százaléka viszont a digitális transzformációt nem tartja fontosnak, tízből hat cég nem hajtott végre digitális fejlesztést az utóbbi két évben. Egyelőre kevesen foglalkoznak nagy mennyiségű adatok feldolgozásával és a mesterséges intelligencia alkalmazásával is.

„A K&H felmérése hiánypótló: a most elindított innovációs index időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelős vezetője. A kutatás keretében 360, a magyar magánszektor 32 ezer vállalatát reprezentáló, 300 millió forintot meghaladó
árbevételű cég nyilatkozott az innovációs, digitális lépéseikről és terveikről.

Közepes alá
Első alkalommal összességében a közepesnél gyengébb teljesítményt mutat a K&H innovációs indexe, amely az idei első félévben 31 ponton zárt. A vállalatméret szerinti bontás alapján a legnagyobb - 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű - vállalatok érték el a legjobb eredményt, 38 ponttal. A leginnovatívabb ágazatok közé tartozik az ipar és a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság az ágazati bontás szerint a sor végén foglal helyet.

Kedvező viszont, hogy a magyar cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt. Összességében a megkérdezett vállalatok 43 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, a legnagyobb cégeknél ez az arány elérte a 70 százalékot. Az innováción alapuló új termékek és szolgáltatások az éves árbevétel közel ötödét adták. Így érthető, ha a cégek 42 százaléka tervezi újabb termék vagy szolgáltatás piacra dobását a következő egy év során.

Lemaradásban
Németh Balázs rámutatott: „az eredményekből az olvasható ki, hogy sok cég előremenekül, új termékek bevezetésével, automatizálással, digitális innovációval próbálja ellensúlyozni a válság miatt kieső bevételeket.” Beszédes viszont, hogy a válaszadó cégek mindössze 36 százaléka tartja fontosnak a digitális átállást, 45 százalékuknak ez jelenleg nem lényegi kérdés. A kutatásban is tetten érhető a téma felemás megítélése: míg a vállalatok kétharmada a szektorában az átlagosnál
innovatívabbnak vallja magát, csak minden nyolcadiknak van írott innovációs stratégiája, és a működési költségüknek átlagosan 5%-át - a cégek fele alig 1%-ot - költik digitalizációra.
Németh Balázs hangsúlyozta: „a magyar vállalati szektor lemaradásban van az úgynevezett big data területén, azaz a nagy mennyiségű adatok feldolgozását tekintve, mindössze 10-20 százalékuk foglalkozik ezzel”. A cégek mindössze 5-10 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, a többiek nem is terveznek ilyen megoldásokkal.

A vállalatok leginkább forráshiány miatt nem fektetnek az innovációba, sokan attól tartanak, hogy nem térül meg a befektetés. A K&H innovációs vezetője szerint ezen enyhíthet, hogy az elmúlt időszakban sorra jelennek meg a kedvezményes, akár államilag is támogatott finanszírozási eszközök. Az új források gazdaságba áramlása pedig segíthet az innovációs folyamatok felgyorsításában, így a hazai vállalati szektor nemzetközi felzárkózásában – fejezte be Németh Balázs.

Hatással van az élelmiszerekre és a közlekedésre - mi az?
Kevesebb permetezőszer, egészségesebb élelmiszerek, biztonságos közlekedés. Első
látásra ezek távol vannak egymástól, de a műholdakon keresztül mégis szoros
kapcsolatban állnak. A mezőgazdaságban ugyanis ma már olyan csúcstechnológiás,
sokszor önvezető gépek végzik a munkát, mint amilyenek lassan az utakon is
megjelenhetnek. A közös bennük, hogy mindegyiket GPS-szel irányítják, vagyis a
műholdakról érkező jelekre van szükségük, az előrelépés pedig az, hogy az eddiginél
pontosabb lesz a GPS az Európai Űrügynökség támogatta magyar beruházásnak
köszönhetően. Ez a mindennapokra is hatással lesz, például a boltokban
egészségesebb élelmiszerek kerülhetnek a polcokra.

Mi köze van egymáshoz az egészségesebb élelmiszereknek és a GPS-nek? A modern
mezőgazdaság világában szoros kapcsolatban állnak. A visszafogottabb vegyszerhasználat ugyanis sokszor a táblagépről szoftveresen irányítható, önmagukat kormányzó, majdnem
teljesen automatizált, szántóföldeken dolgozó gépeknek köszönhető. Ezek irányításában pedig ugyanúgy a GPS-é a főszerep, mint az autók útvonaltervezőjében.

„A számítógépekkel vezérelt eszközök - többek között - megtalálják a jobban termő pontokat, tehát javulhat a hozam, így összességében a növénytermesztés, az agrárgazdálkodás is hatékonyabbá válik. Ráadásul az automatizációnak köszönhetően kevesebb vegyszerre van szükség, hiszen ugyanazt a pontot csak egyetlenegyszer permetezi a gép. Ezeknek a gépeknek a hatékonysága nagyban függ a helymeghatározás pontosságától. Ezen a téren most jelentős lesz a fejlődés” – mondta Harsányi Zsolt, a magyar piac egyik legnagyobb mezőgazdaságigép-forgalmazója, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője.

Űrügynökség és az élelmiszerek
Az újítás lényege az országos lefedettségű, úgynevezett RTK korrekciós jelszolgáltatás, amelyet az AXIÁL Kft. - az Infobex Kft.-vel együttműködve - az Európai Űrügynökség anyagi támogatásával épít ki. Ez a hálózat a földi navigációt biztosítja, amely többek között a mezőgazdaságban használt automatizált gépeket segíti az akár centiméterre pontos helymeghatározásban.

„A digitális mezőgazdaság egyértelműen az a terület, ahol a leggyorsabb a technológiai fejlődés. Ennek infrastrukturális hátteréhez pedig hozzátartozik az országosan elérhető, nagy pontosságú helymeghatározást biztosító úgynevezett RTK hálózat is. Az augusztusra megújuló RTK korrekciós szolgáltatás országos lefedéssel GPS, GLONASS, Galileo és BeiDou műholdas rendszerek kódjára épülő korrekciós jelet fog szolgáltatni. Számunkra, európai felhasználók számára, az EU felügyelete alá tartozó Galileo hozzáférhetősége jelenti a legnagyobb áttörést, hiszen műholdas rendszerének jeleit használva kevéssé vagyunk kiszolgáltatva a más földrészek fennhatósága alá tartozó egységek üzemeltetőinek” – tette hozzá Harsányi Zsolt.

Jobban tudnak közlekedni a drónok és az önvezető autók
A szolgáltatásnak köszönhetően természetesen nemcsak a mezőgazdasági gépek, hanem például az önvezető autók és a drónok is pontosabban tudnak majd közlekedni. Harsányi Zsolt hozzátette: „Gondoljunk csak arra, hogy egy városban közlekedő önvezető autónak ki kell kerülni a járdákat, pontosan kell megállnia, fordulnia. Ehhez műholdas helymeghatározásra van szüksége. A városokban azonban a magas épületek kitakarhatják a műhold jeleit.”

Az új RTK korrekciós szolgáltatás akár a duplájára emeli az egyidejűleg észlelhető műholdak számát, ez pedig jelentős előrelépést jelent a műholdról irányított járművek esetében is, legyen szó önvezető traktorról vagy éppen személyautóról.