ecomania

Folytatódik a növekedés a járműpiacon. A legfontosabb járműkategóriák többségében nőttek az eladások az idei év első négy hónapjában. A szóban forgó időszakban összesen 31,98 ezer jármű talált gazdára, ez pedig az előző év azonos időszakéhoz képest 16,3 százalékos növekedésnek felel meg – közölte a Magyar Lízingszövetség a Datahouse adatai alapján.

 A különböző járműkategóriákat nézve kiderül, hogy az év első négy hónapjában 23,8 ezer új személyautót adtak el a kereskedők, ami 13 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. A kisteherautókból 5,5 ezer fogyott, ez 27 százalékos a bővülést jelent. A nagyteherautók eladása 36 százalékkal 1848 darabra nőtt, a motorkerékpároké pedig 14 százalékkal 711 darabra emelkedett. A buszoknál ugyanakkor visszaesés volt, az év első négy hónapjában 116 buszt adtak el a kereskedők, ez pedig 24 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától.

„A járműpiaci bővülés, ezen belül a kis- és nagyteherautók értékesítésében látható növekedés a vállalkozások erősödésére utal, mivel egyre több cég képes arra, hogy korszerűsítse járműparkját.  A tartós járműpiaci növekedéshez a lízingcégek is hozzájárulnak: az eladott új járművek körülbelül 50 százaléka valamilyen lízingkonstrukció keretében kerül az új tulajdonosához, a vállalti a vállalati új autó eladásoknál pedig 70 százalék a lízing konstrukciók aránya” – kommentálta a járműpiaci adatokat Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Javuló tendenciát mutat a faktorcégek piaca, tavaly az összesített faktorált forgalom 14 százalékkal 899 milliárd forintra nőtt - közölte a GF Faktor az MTI híre szerint. 

A bővülő ipari termelés, a növekvő belső fogyasztás, az uniós támogatások, valamint a bankadó várt csökkentése egyaránt a növekedés irányába mutat - olvasható a GF Faktor közleményében.
   
"Több tényező is arra utal, hogy a magyar vállalkozások tartósan emelkedő pályára állhatnak a következő időszakban, ezt segíti, hogy a  gazdaságfejlesztési programon belül idén 830 milliárd forint összegben írnak ki pályázatokat, ami komoly fejlődést hozhat a vállalkozásoknál" - idézi a közlemény Baltay Zsombort, a GF Faktor vezérigazgatóját. 

Baltay Zsombor szerint a bankadó várható csökkentése finanszírozási oldalról növeli a gazdaságba vetett bizalmat, ezen keresztül hozzájárul a  hitelezés bővüléséhez, ami a vállalkozások számára a stabil pénzügyi helyzetet eredményező faktoring-konstrukcióknak is kedvezhet. 
   
Kifejtette: az elmúlt év során a teljes belföldi faktorált forgalom 17 százalékkal 812 milliárd forintra emelkedett, az exporttal és importtal együtt az összesített forgalom 899 milliárd forintra nőtt. 
   
"Egy-egy vállalkozás a faktoring segítségével kiszámíthatóan tud bővülni, például egy 0,5-1 milliárd forintos árbevételű, termeléssel foglalkozó cég az általa gyártott termékek ellenértékének jelentős részét azonnal megkaphatja a bruttó számlára vetített 1-2 százalékos díjjal igényelhető faktoring-termékeken keresztül"- hangsúlyozta Baltay Zsombor.

A német Grenke-csoporthoz tartozó GF Faktor Zrt. elsődleges célja, hogy továbbra is fontos szerepet vállaljon a bővülésben és a faktoring piacon évente 20-30 milliárd forintos szolgáltatást biztosítson a kövezkező években - mondta a vezérigazgató.
   
A GF Faktor Zrt. forgalma 2014-ben meghaladta az 5 milliárd forintot, az idei évre pedig 10 milliárdos forgalmat várnak. A német Grenke-csoporthoz tartozó társaság középváton a faktoringpiacon évente 20-30 milliárd forintos szolgáltatást kíván nyújtani.
   
A németországi központú Grenke-csoport jelentős fejlődés ért el az utóbbi években. Tavaly a csoport nettó árbevétele 21 százalékkal 157,5 millió euróra, a nettó eredmény közel 40 százalékkal 65 millió euróra nőtt, emellett az úgynevezett új üzletszerzések értéke 14 százalékkal 1,353 milliárd euróra emelkedett. (A cégcsoport a tagvállalatokra egyedi eredményadatokat nem publikál.)

A melegebb időjárás előcsalogatja a motorosokat, akik fokozott veszélynek vannak kitéve az utakon. Uniós adatok szerint a motorosok és segédmotorosok halálozási kockázata átlagosan 18-szor nagyobb a személyautósokhoz képest. Bár a motorok csak a járműállomány 4 százalékát adják, mégis a személyi sérüléssel járó baleseteknek a tizedét okozzák a motorosok április és szeptember vége között. A K&H biztosító összeállításából azonban az is kiderül, hogy bár a motorozás kockázatos, a motorosok esetében a 6300 forintos átlagos éves kötelező felelősségbiztosítási díj alacsonynak mondható.

Az egyre melegebbé váló időjárás az utakra tereli a motorosokat. A hivatalos baleseti statisztikából pedig jól látható, mikor van a motoros szezon: 2014 második és harmadik negyedévében ugyanis a személysérüléssel járó közúti baleseteknek 10-11 százalékát okozták a motorosok és segédmotorosok, szemben az első és negyedik negyedévben mért 5-6 százalékkal.

A K&H biztosítója szerint a motorosoknál a kockázat eltér az autósokétól. Riasztó az az uniós adat, amely szerint a motorosok és segédmotorosok halálozási kockázata átlagosan 18-szor nagyobb a személyautósokhoz képest. A magasabb baleseti kockázatot az is mutatja, hogy a teljes járműállományt tekintve az autóknál jóval alacsonyabb a motorok aránya, az arányokat nézve a motorosok mégis több balesetet okoznak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes magyarországi járműállomány 4 százalékát adják a motorkerékpárok, a motorosok pedig a balesetek 5-11 százalékát okozták a múlt év egészében. Ezzel szemben a személyautók az összes jármű több mint 80 százalékát adják és a balesetek okozásában 57-66 százalék körüli az autósok aránya.

 „A motorosok mindenképpen nagyobb veszélynek vannak kitéve az utakon mint az egyéb gépjárművekkel közlekedők, hiszen ők sokkal védtelenebbek a közlekedés során és észrevenni is sok esetben nehezebb őket.” – mondta Kaszab Attila, a K&H biztosítójának vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosítási és működésfejlesztésért felelős vezetője.

Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosította, illetve új részletszabályokkal egészítette ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben.

A kormánypárti képviselők a módosítás céljának nevezték, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megjelöljék a pénzintézetek azon tevékenységeit, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvénynek és a fogyasztókat nagy számban sértik.

A változtatások egyike kiterjeszti az elszámolási törvényt az olyan esetekre is, amikor a pénzügyi intézményeknek nem áll rendelkezésre elegendő adat az elszámolás elvégzéséhez. A pénzintézetek ekkor jogosultak a jegybank által jóváhagyott egyedi módszertan szerint elvégezni az elszámolást. A parlament a pénzintézetek visszaéléseinek megelőzése érdekében felhatalmazza a jegybankot, hogy fogyasztóvédelmi eljárással vizsgálja a becslési módszertan alkalmazását.

Tovább