ecomania

Régi célok, de új, nagyszabású tervek és már futó fejlesztések jellemzik jelenleg a balatoni régió rehabilitációját, melyet tovább erősít a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus is. Bár tény, hogy egymást érik a grandiózus kikötőberuházások, illetve infrastruktúra- és városfejlesztések, a központi irányítás azonban - úgy tűnik - továbbra is hiányzik. Jól mutatja ezt, hogy idén egyharmadára csökkentették a Balaton Fejlesztési Tanács központi költségvetésből származó fejlesztési forrását.

A Balaton térség fejlesztése és természetesen annak iránya régóta kiemelt jelentőséggel bír, és így számos vitát is kavar Magyarországon. Bár a fejleszteni kívánt területekben - illetve a fejlesztés mértékében - nincs min dig összhang, abban többnyire minden szakértő egyetért, hogy az egyik alapvető cél az, hogy a beruházás magas minőségű természetes és épített környezetet, illetve megfelelő minőségű infrastruktúrát biztosítson a helyi lakosok, vállalkozók, illetve a térségbe érkező turisták számára.

A rendelkezésre álló információk szerint így az sem meglepő, hogy a jelenleg futó, 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban is kiemelt helyet kap a térségbe történő befektetések ösztönzése. Mindezt jól mutatja több jelenleg is futó beruházás, illetve számos, egyelőre csak a tervasztalon levő koncepció.

Tovább a teljes cikkre a portfolio.hu-n

Látványos eredmények az önkéntes pénztáraktól – megújult a Pénztárszövetség

Az önkéntes pénztárak piacán érdekelt kasszák több mint 90 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség a továbbiakban Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) név alatt folytatja munkáját, március óta pedig dr. Kravalik Gábor személyében új elnök irányítja a szervezetet. A Pénztárszövetség változatlanul feladatának tekinti: a tagpénztárak, rajtuk keresztül a pénztártagok hangsúlyos képviseletét, az öngondoskodás népszerűsítését, és célkítűzéseinek megvalósítása érdekében további erőfeszítések megtételét. A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak folytatva a megszakítás nélkül immár három éve tartó kiemelkedő befektetési eredmények sorozatát, kiváló teljesítménnyel zárták az idei év első negyedévét is: 13 százalékkal 1041 milliárd forintra növelték az összvagyonukat, amely további alapot ad a szövetség céljának eléréséhez.

Névváltásról döntött az önkéntes nyugdíjpénztárak 93 százalékát, és az egészségpénztárak 75 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség. Az összesen közel kétmilliós tagsággal rendelkező pénztárakat tömörítő szervezet a jövőben Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) néven működik.

„A Pénztárszövetség feladata, hogy a tagpénztárak és rajtuk keresztül a pénztártagok jövőbeli képviselete hangsúlyosan jelenjen meg a mindennapokban. Céljainak eléréséhez törekszik a pénzügyi szektor különböző szereplőivel kölcsönös előnyökön alapuló megállapodások kialakítására, valamint igyekszik az önkéntes pénztárak üzeneteit hatékonyan eljuttatni a jogszabályalkotókhoz. Fontos cél, hogy javuljon az önkéntes pénztárak működési környezete, az érdekérvényesítés előtérbe kerüljön, valamint a Pénztárszövetség még nagyobb hangsúllyal hívja fel a figyelmet az öngondoskodás fontosságára” - mondta dr. Kravalik Gábor a Pénztárszövetség elnöke.

Szárnyalnak a nyugdíjpénztárak – immár harmadik éve kiemelkedő hozamok a kasszáknál

A Pénztárszervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak – az előző negyedévekhez hasonlóan – jelentősen növelték a vagyonukat az idei év első negyedében. Március végén az érintett önkéntes pénztárak összvagyona 1041 milliárd forintra rúgott, ez éves összevetésben 13 százalékos emelkedést jelent. Az előző év azonos időszakához képest az egy főre jutó vagyon 14 százalékkal – 120 ezer forinttal - 966 ezer forintra nőtt. Még inkább figyelemre méltó a növekedés, ha az aktuális adatokat a 2011-es év végén feljegyzett adatokhoz hasonlítjuk, ebben az összevetésben a tagpénztárak vagyonnövekedése 36 százalékos volt.

„A növekedés szinte teljes egészében a befektetési eredményekből fakad, mivel az adott periódusban a befizetések és a szolgáltatások azonos nagyságrendet képeztek” - utalt a kasszák kiváló teljesítményére dr. Kravalik Gábor.

Ideje öngondoskodni

A Pénztárszövetség megítélése szerint egyre többen ismerik fel az öngondoskodás kiemelt szerepét. „Év eleji kutatásunk alapján a megkérdezett munkavállalók háromnegyede sorolta a leghasznosabb cafetériaelemek közé az egészségpénztári juttatást, míg 50 százalékuk vélekedett ugyanígy a nyugdíjcélú megtakarításokról. Ennek megfelelően a szektorban az egyéni megtakarítások, a befizetések növekedése is látható. Ez pedig nagyon kedvező a jövőre nézve” - fogalmazott dr. Kravalik Gábor. „Abban bízunk, hogy egyre többen ismerik fel, nemcsak a jövőben, de már a jelenben is különösen fontos az öngondoskodás. A pénztárak pedig versenyképes, biztonságos és hatékony öngondoskodási megoldást nyújtanak. Ezt támasztják alá az első negyedévben elért nagyszerű pénztári eredmények, és a magas hozamok is” – tette hozzá az elnök.

Bár a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összlétszáma az első negyedévben, minimális mértékben – 0,4 százalékkal – 1,078 millió főre csökkent, az egyéni tagdíjbefizetések két számjegyű növekedése miatt a szervezet bizakodó a jövőt illetően. Dr. Kravalik Gábor szerint egyre többen vannak tisztában azzal, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az időskorra történő felkészüléshez a hosszú távú megtakarításokhoz megfelelő pénzügyi konstrukciót nyújtanak számukra. „Több választható portfólió gyakran kiemelkedő hozamokat ér el, így ezek segítségével élethelyzetünknek és várakozásainknak megfelelően tudatosan kezelhetőek a tagi befektetések. A munkáltatói befizetések összege minimálisan csökkent, ám az egyéni befizetéseknél elért két számjegyű bővülés arra utal, hogy a tagok egyre aktívabbak. Abból, hogy a befizetéseknél és hozamnál nagyobb mértékben nő a vagyon, arra lehet következtetni, hogy tisztul a tagság, vagyis azok lépnek ki, akik nem is nagyon aktívak” - emelte ki az elnök. Bár az első negyedéves adatok alapján az önkéntes pénztárak működési eredménye látszólag negatív, ám a Pénztárszövetség szerint ez félrevezető. „A jogszabály által engedélyezett átcsoportosításokkal a pénztárak az első negyedévben ugyanis valójában 195 milliós pozitív működési eredményt értek el” – mondta dr. Kravalik Gábor.

„A hozamok kedvezően alakultak, a vagyon pedig jelentősen emelkedett. Összességében pedig jól látszik, egyre több ismerik fel, hogy a nyugdíjbomba csak öngondoskodással hatástalanítható” – emelte ki az elnök.

Népszerűek az egészségpénztárak

A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak is jól szerepeltek az első negyedévben. A tagok egyéni befizetéseinek összege megközelítette a 2,1 milliárd forintot, ami 30 százalékos növekedés éves összevetésben. A szervezettel együttműködő egészségpénztáraknak március végén összesen több mint 732 ezer tagja volt, ami több mint 1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 

A banki elszámolásban érintett devizahitelesek 77 százalékának csökkent vagy változatlan a törlesztőrészlete - mondta el Rogán Antal.

Rogán Antal szerint 51 százalék esetében egyértelműen csökkent, 26 százaléknál változatlan maradt a törlesztőrészlet. Kifejtette, hogy a tőketartozás szinte minden esetben komolyan csökkent, már csak azért is, hiszen a forintosításnak köszönhetően ezek a devizahitelesek mentesültek a hitelek átváltási árfolyamánál 17 százalékkal drágább jelenlegi svájci frank árfolyam hatásától.

Rogán Antal hangsúlyozta: akiknél a törlesztőrészlet változásának iránya bizonytalan, azok egy része már több mint 90 napja nem tudja törleszteni a hitelét. Ezek a hiteleseknél ki kell dolgozni új megoldásokat, mert esetükben már a lakások, a lakhatás védelme a fontos - emelte ki, hozzáfűzve, hogy a kérdés megoldására vonatkozó javaslat akár nyáron a kormány és a parlament elé kerülhet.

Áprilisban megérkezett a viharszezon Európába: a magyar biztosítókhoz már április elején 4 ezer kárbejelentés érkezett az erős széllökések és viharos időjárás következtében. A K&H biztosítójának adatai szerint idén eddig a viharokhoz kapcsolódóan, lakás és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 851, azaz naponta hét kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 37 ezer forint volt a tényleges kárösszeg. A K&H biztosítója szerint érdemes elővigyázatosnak lenni, ellenőrizni a tetőt, a vízelvezetőket, nyílászárókat még a viharszezon előtt, ha pedig mégis bekövetkezik a kár, akkor kulcsfontosságú a megfelelő dokumentálás.

Erős széllökésekkel és esőzésekkel megérkezett Magyarországra is a viharszezon, a következő hetekben pedig újabb viharok jöhetnek. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint már április első napjaiban 4 ezer kárbejelentés érkezett, a károk becsült értéke pedig megközelíti a 300 millió forintot.

A K&H biztosítójánál idén eddig a viharokhoz kapcsolódóan a lakás- és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 851, azaz naponta átlagosan hét kárbejelentés érkezett – ebből áprilisban 275 kárbejelentés történt -, a leggyakoribb káreset pedig a tetőbeázás volt. Kárfelmérés után a lakásbiztosításoknál átlagosan 37 ezer, egyéb vagyonbiztosításoknál pedig 63 ezer forint volt a tényleges kárösszeg.

Egy-egy káresemény, például vállalati épületeknél azonban könnyen milliós nagyságrendű lehet, ezt jelzi, hogy az elmúlt években volt olyan eset is, amelyre a K&H biztosítója 1,4 millió forintot fizetett ki – mondta Kaszab Attila, a társaság nem életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Mivel viharokra minden évszakban lehet számítani, a szakember szerint érdemes ezekre mindig felkészültnek lenni, és megtenni a szükséges intézkedéseket, például ellenőrizni a tető és a nyílászárók állapotát kitisztítani a vízelvezetőket, mert ezek a tényezők alapvetően befolyásolhatják a károk előfordulását – fogalmazott Kaszab Attila.

Tartja magát ígéretéhez a kormány, és az év elején kötött megállapodás szerint csökkenteni fogja a bankadót, mert szükségük van egy jól jövedelmező bankszektorra. 

Magyarországnak olyan hatékony, átlátható és körültekintően működő bankrendszerre van szüksége, amely hitelezésével támogatja a növekedést, tőkehelyzete stabil, és jövedelmezősége hosszú távon biztosított – kezdte a Portfolio.hu hitelezési konferenciáján tartott előadását Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár.

Írja az Origo