ecomania

Egyértelmű trend globálisan és a magyar piacon is a mezőgazdaság és a hozzá szorosan kötődő élelmiszeripar felértékelődése a gazdaságon belül, ennek pedig egyenes következménye, hogy az egyre nagyobb lesz az agrárfinanszírozásban rejlő potenciál -írja a Lízing blog.

A hazai lízingpiacon 2014-ben az új kihelyezések volumene 453 milliárd forintra rúgott, ami 24 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben. Az agrárgép-finanszírozás 72 milliárd forintos tételt jelentett tavaly, ez 60 százalékos növekedésnek felelt meg. Ezen belül a közel 50 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja keretében helyeztek ki a lízingvállalatok.

Az elmúlt hónapokban az agrárlízingpiacon a pénzügyi lízing konstrukciók voltak fölényben, ami megfordulhat a támogatások bevezetésével, amikor is ismételten a hitelezés kerülhet előtérbe. Ennek az oka, hogy bár a Lízingszövetség hosszú évek óta szeretné elérni a szabályalkotóknál, hogy a lízinget ne csak a pályázat fenntartási idejének végéig lehessen igénybe venni, ez a szabályozás tovább él. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a támogatásokat csak rövid átlagosan 2 éves futamidőkkel lehet kombinálni. Különösen nehezen értelmezhető ez a szabályozás azzal összefüggésben, hogy a lízing miatti tulajdonjogi kockázati előny esetén sokkal alacsonyabb önerőket és alacsonyabb árazást lehetne a lízinggel biztosítani.

Az elmúlt évben a kelet-közép-európai régió gazdasága összességében 2,5 százalékkal növekedett, a 2013-as 1,3 százalék után; a javulás hozzájárult ahhoz, hogy a térségben a fizetésképtelenségi eljárások száma 0,5 százalékkal csökkent, az előző évi 7 százalékos növekedése után - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzéséből, amit a Rizikó Blogon találtunk.

A hitelbiztosító által mért fizetésképtelenségi ráta - a fizetésképtelenségi eljárások (csődeljárás, felszámolási eljárás) aktív cégekre vetített aránya - 2014-ben Magyarország esetében 2,9 százalékos volt, ez 0,6 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

A Coface friss régiós elemzésében 13 ország (Magyarország, Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Bulgária, Horvátország) vállalatait vizsgálta. A közlemény idézi Grzegorz Sielewiczet, a Coface közép-európai elemzőjét, aki elmondta: "a kisebb javulás ellenére még mindig jelentős a fizetésképtelenségi eljárások száma, több mint 65 ezer vállalat vált fizetésképtelenné a térségben az elmúlt évben".

Felértékelődhet a készfizető kezességvállalást biztosító garanciatermékek szerepe a termelő szektorokban. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. arra számít, hogy a jövőben még több ágazat, például a mezőgazdaság kis- és középvállalkozásai nagyobb számban igénylik majd a garanciakonstrukciókat. Az agrárcégek esetében jelentős tér nyílik a bővülésre: részesedésük a teljes garanciaállományon belül jelenleg még csak 1 százalékos, ami 3,2 milliárd forintot jelent.

A többségi állami tulajdonú Garantiqa Hitelgarancia Zrt. célja, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezése során nyújtott, fedezetkiegészítő kezességvállalása révén minél több életképes vállalkozás jusson hozzá a működésükhöz, beruházásuk megvalósításához szükséges forrásokhoz. A Garantiqa kezességvállalása ágazati kötöttség nélkül valamennyi kis- és középvállalkozás számára elérhető, a 319,66 milliárd forintra rúgó teljes garanciaállományán belül a kereskedelemben érdekelt és gépjárműjavítással foglalkozó cégek aránya volt a legnagyobb a március végén. Az összeg 37,5 százaléka, azaz 120 milliárd forint kötődött hozzájuk. A feldolgozóipari cégek 53,9 milliárd forintos garanciaállománya volt a második legnagyobb tétel az első negyedév végén, ez az összeg a teljes állomány 16,9 százalékát adta. Az építőipari cégek esetében 45,7 milliárd forintos garanciaállományt tartott nyilván a Garantiqa március végén, ami 14,3 százalékos részesedésnek felel meg. A szállítással, és raktározással foglalkozó vállalkozások 24,4 milliárd forintos garanciaállományukkal 7,6 százalékos részesedéssel bírtak az első negyedév végén. Az ötödik legnagyobb részesedés a teljes garanciaállományon belül a szakmai tudományos területen érdekelt vállalkozásoké volt: 18,7 milliárd forintos összeggel 5,8 százalékos volt az arányuk.

Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: a társaság arra számít, hogy az egyre intenzívebb agrárfinanszírozás miatt a mezőgazdaságban érdekelt cégeknél felértékelődhet a készfizető kezességvállalást biztosító garanciatermékek szerepe. A növekedésre bőven van tér az agrárszektorban: a márciusi végi 319,66 milliárd forintos garanciaállományon belül az agrárium mindössze 1 százalékos részesedéssel, 3,2 milliárd forinttal szerepelt.

Na, mi a közös Chilében, Finnországban, Ausztráliában, Dániában és Hollandiában? Az, hogy mindegyik ország a nyugdíjrendszerek összehasonlítási rangsorában az élen végzett. Egy nemrégiben publikált felmérés 25 nyugdíjrendszert hasonlított össze nemzetközi szinten, amelyek a világ teljes népességének 58%-át fedik le - írja a Financial Times.

A Melbourne Mercer és az Australian Centre for Financial Studies felmérése szerint Dánia büszkélkedhet a legjobb nyugdíjrendszerrel a vizsgált 25 ország közül. Eszerint a dánok nyugdíjrendszere jó tőkeellátottsággal és járulékfizetési rendszerrel rendelkezik, ráadásul a magánnyugdíjrendszer szabályozása is kellőképpen fejlett.

Kicsivel maradtak le az első helyezettől az ausztrálok és a hollandok, mindkét ország nyugdíjrendszere egészséges struktúrájú, de a felmérés szerint még van tér a fejlődés előtt. Az ausztrálok egyébként is híresek az ún. Defined Contribution típusú nyugdíjrendszerükről, amelynek lényege, hogy a járadék helyett a járulék az, ami adott a rendszerben, tehát a nyugdíj nincs előre meghatározva, annak összege a befizetésekből és a befektetéseken elért hozamoktól függ. Jelenleg például a munkáltatóknak a munkavállalók fizetésének 9,5%-át kell befizetniük a nyugdíjalapba és érdekes az is, hogy az öregségi nyugdíj meghatározásakor nemcsak a jövedelmet, hanem az ingatlanvagyont is figyelembe veszik.

A múlt évben 13,2 százalékos növekedéssel, 499 millió forintra emelkedett a K&H Biztosítónál az utasbiztosításból származó díjbevétel, ennek közel fele online kötésből származott - közölte a biztosító az MTI-vel.

Az online kötések 70 százalékát a biztosító saját honlapján indítják az ügyfelek, a maradék hányad az internetes alkuszok részesedése. A biztosító által bemutatott arány azért érdemel figyelmet, mivel az utasok általában valamelyik online alkusz portálján kalkulálják ki a díjat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás minőségét, és onnan nyomban elindítható a biztosítás megkötése is. A K&H Biztosító adatai szerint az online kötést leginkább a 30 és 35 év közötti nők favorizálják. Az interneten biztosítást kötők az utazás előtt általában 3-5 nappal már megkötik a szerződést.