ecomania

A dobozos szoftvernek lassan vége van, havi előfizetési díjat kérnek a professzionális gyártók. Az operációs rendszer pedig szinte megszűnt termék lenni, ideális esetben frissítésekkel együtt jár a számítógéphez. Az előfizetésekben rejlő lehetőségek azonban ennyivel még nincsenek kiaknázva.

Harminc éve a rezsi pár egyszerű elemből állt össze: víz, villany, gáz, fűtés, szemétdíj vagy közös költség. A listára aztán felkerül a rendszerváltás után elérhetővé váló telefon, mobiltelefon és internet díja is. Illetve a banki szolgáltatások, kártyadíjak, biztosítások. Mára viszont a lista nem itt ér véget, hanem a fizikai világgal csak kevesebb kapcsolatot tartó, digitális szolgáltatásokkal.

Az okostelefon tárhelyét felhőszolgáltatással (legyen az Google Tárhely, Fotók vagy iCloud) nagyobbítjuk meg. A zene a Spotify, Apple Music, Deezer vagy a Google átlagosan félévente átnevezett zenei szolgáltatásából jön. A hifisták pedig a Tidalre is előfizethetnek. A kábeltévé mellett megjelent a HBO Go, a Netflix, az Apple TV+ és előbb-utóbb elérhetővé válik a Disney+ is Magyarországon. És, ahogy fent említettük a Photoshop sem egy több százezer forintos, egyszer megvásárolandó szoftver mára, hanem egy havi néhány ezer forintos kiadás.

"Az előfizetéses modellekre való átállás sok lehetőséget tartogat a bankok számára. Részt vehetünk a folyamatban fizetési szolgáltatóként, de emellett segíthetjük költségösszegző (PFM) appokkal az ügyfeleinket abban, hogy átlássák, mire és mennyit fizetnek ki havonta" - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A feladat nem egyszerű, egyrészt mert a magyarok egy része több bankkártyával rendelkezik, és a rezsi elemeit különböző kártyáról fizetheti. Másrészt a digitális tartalomszolgáltatások családi csomagjainak árai általában négy-öt fő között oszlanak meg családon belül. Harmadrészt pedig a havi előfizetési díjnál gyakran érdemesebb éves fizetést választani, így viszont egy összeget kell leosztani az év hónapjaival és a szolgáltatás felhasználóinak számával. A Paypal, Barion és egyéb fizetési szolgáltatók pedig tovább bonyolítják az összképet.

"Bár az online szolgáltatások rezsijét a neten fizetjük, sőt a rezsi hagyományos elemeinek kiegyenlítése is követhető a netbankban vagy a szolgáltatók ügyfélszolgálati felületein, mégis hosszú órákba kerül teljes képet alkotnia egy, a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel élő felhasználónak" -  tette hozzá a szakember.

A kérdéskört érdekessé teszi, hogy már nem csak a startupok próbálják több-kevesebb sikerrel előfizetési alapúvá változtatni a világot. Budapesten hamarosan már vehetünk bérletet rollerbérlésre, havidíjas és hozzáadott kilométer- vagy percdíjas konstrukcióban vehetünk igénybe autót, robogót és biciklit.
Az autógyártók pedig a hírek szerint gondolkodnak azon, hogyan tudnak folyamatos jövedelmet csinálni a járművekből. A Ford az önvezető és vezetéstámogató pluszfunkciók előfizetéses alapra helyezésén gondolkodik, a Mercedes csúcsmodelljének egyes extra funkcióit utólag is meg lehet vásárolni és az autóban futó szoftver engedélyezi ezek használatát. Ezek pedig már nagyértékű vásárlások. Messze jutottunk attól, hogy a Dollar Shave Club egy maréknyi dollárért havi rendszerességgel új pengéket küld ki, vagy hogy a HP automatikusan küldi a tintapatront a nyomtatónkhoz, cserébe csak adott havi oldalmennyiség printelését engedi meg a csomag, amire előfizettünk.

Korántsem biztos, hogy mindegyik rezsi jellegű kiadás megmarad a jövőben is. Egyes termékekről kiderülhet, hogy a vásárlók továbbra is alkalomszerűen vennék meg azokat, vagy az is, hogy az adott területen nehéz úgy edukálni a vásárlókat, hogy elfogadják az új modellt. A bankok és pénzügyi szolgáltatók számára azonban mindenképpen komoly, B2B lehetőség a modellváltás. Még ha a tranzakciós bankolás és a fizetési piac nem is a legnagyobb árréssel dolgozó terület több tízezernyi, havi rendszerességgel végrehajtott fizetés szinte ajándéknak számít. Különösen, ha még ügyfélkapcsolatot is nyer vele a bank.

Az infláció megugrása miatt az MNB üzenetet küldött a piacnak, gyakorlatilag szóbeli intervenciót hajtott végre, ami erőt adott a forintnak. Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója szerint azonban a forint hosszabb távon – ha az infláció visszatér a jegybank által tolerálható szintre - veszíthet az értékéből.

Az infláció az idén felgyorsult, áprilisban már 5 százalék felett járt a mutató, emiatt a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy figyeli az inflációs folyamatokat és kész lépéseket tenni. Egyben az is kiderült a jegybanki kommunikációból, hogy az MNB szakértői úgy látják, hogy az infláció megugrása átmeneti folyamat.

Üzenetet küldött

„Azzal, hogy az MNB megszólalt és utalást tett az esetleges monetáris szigorításra, azaz egy esetleges effektív kamatemelésre vagy az egyhetes betét kamatának módosítására az egyik legegyszerűbb és bevált módját választotta annak, hogy üzenetet küldjön a piacoknak. Tehát egy szóbeli intervencióról van szó. Ezzel szeretné megakadályozni a jegybank, hogy az inflációs várakozások felfelé mozduljanak. Szeretné elkerülni a jegybank, hogy az infláció mostani, átmenetinek gondolt felfutása beépüljön például a céges béremelési tervekbe vagy a szolgáltatók és kereskedők árazásába” – mondta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója. Hozzátette: „Ha nem sikerül ezt megakadályozni, akkor egyfajta önbeteljesítő folyamatként tartósan megmarad az inflációs nyomás, ezt pedig mindenképp szeretné megakadályozni az MNB.”

Mire számíthat a forint?

Tehát korai lenne azt mondani, hogy változott volna a jegybank korábbi időszakra jellemző gyengeforint-politikája. „Úgy látjuk, ha az infláció visszatér az MNB által tolerálható sávba, akkor a forint veszíthet az értékéből. Másként fogalmazva nem számítunk arra, hogy az euró tartósan a 340-350 forintos sávban marad, ennél drágább euró várható, ha lecsengenek a mostani inflációs folyamatok” – fogalmazott a szakember.

Befektetési szempontból pedig ez azért lényeges, mert a megtakarításoknál érdemes a közép- és hosszabb távú trendeket nézni, azok pedig egyelőre nem utalnak tartós inflációs nyomásra. A forint pedig várhatóan a mostani szintekről gyengébb tartományokba kerülhet, ezért továbbra is érdemes a devizaalapú, euróalapú és dolláralapú eszközökben gondolkodni. Az esetleges forintgyengülés extra hozamot eredményezhet ezeknél a befektetéseknél.

Bár Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerének számító Németországban éves szinten 15,5 százalékkal - 1993 óta nem látott szintre –  csökkent a fizetésképtelenné vált cége száma 2020-ban, a jelentős mérséklődés a német állam által biztosított támogatásoknak köszönhető. A fizetésképtelenségekhez köthető kárigények ugyanakkor drasztikus mértékben, 65 százalékkal növekedtek. Ez pedig azt jelzi előre, hogy a koronaválság számláját később kell megfizetni, ami rizikót jelent mind a német, mind a magyar gazdaságra nézve.

Bár a német gazdaság - amellett, hogy a tavalyi 29,1 milliárd euró értékű export alapján  Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere - a legmasszívabb szereplők közé tartozik a globális porondon, a koronavírus-járvány problémákat okozhat ott is – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből, amely a fizetésképtelenségi eljárások alapján vizsgálta a német és a magyar gazdaságot.

Kevés fizetésképtelen cég, de óriási a kárigény

Első látásra jónak tűnnek a friss németországi adatok: annak ellenére, hogy a német gazdaság 2009 óta a legsúlyosabb recessziót könyvelhette el 2020-ban, mindössze 15 840 ottani vállalat vált fizetésképtelenné. Legutóbb 1993-ban volt hasonlóan kevés fizetésképtelen cégre példa, 2019-hez képest ez 15,5 százalékos csökkenést jelent. Ezek a kedvező eredmények az állami támogatásoknak köszönhetőek a Coface elemzői szerint.

A Coface szakértői szerint a fizetésképtelenné vált német cégek számának jelentős csökkenése mellett aggasztó a lehet a tényleges kár mértéke. A német vállalatok fizetésképtelenségéből adódó kárigény – 2019-hez képest drasztikus mértékben – 65 százalékkal 44,1 milliárd euróra növekedett 2020-ban. Hasonlóan magas értékre pedig 2009 óta nem volt példa, amikor a 2008-ban elmélyülő világgazdasági válság vetette vissza a német gazdaságot.

A kárigények eltérően alakultak a különböző német ágazatokban, amelyek közül néhány különösen rossz eredménnyel zárt a múlt évet. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektorban éves szinten 2767 százalékkal emelkedett a kárigény az egyik gyógyszer-előjegyzéseket kezelő szereplő (AvP) fizetésképtelensége miatt, amellyel számos gyógyszertár dolgozott. A vendéglátóiparban 383 százalékkal, a kereskedelemi és a kiskereskedelemi szektorban 116 százalékkal, , a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 124 százalékkal növekedtek.

A magyar szál

A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy Magyarország szempontjából az egyik legfontosabb német ágazatban, az autóiparban az állami támogatásokat nem tudta minden szereplő igénybe venni. A dotácihoz ugyanis a társaságoknak bizonyítaniuk kellett a működőképességüket, vagyis azt,  hogy 2019 decemberében még rendben folytatták a tevékenységüket, ám a német fémipar mellett az ottani autóipar 2018 óta problémákkal küzd, ezért több vállalkozás nem tudta teljesíteni az állami támogatáshoz szükséges kritériumokat. Ennek eredményeként a német autóiparban a fizetésképtelenségek száma 32 százalékkal nőtt.  

A hitelbiztosító szakértői szerint a németországihoz hasonló folyamatok zajlottak az üzleti szféra fizetésképtelenségi helyzetetét tekintve Magyarországon is. Ez pedig azért különösen fontos, mert két ország közötti gazdasági kapcsolat egyik főszereplője a járműipar, amely a magyar a gazdaság egyik alappillérének tekintendő, mind a foglalkoztatottság, mind a gazdaság teljesítményét figyelembe véve. A  Németországban zajló események így közvetlenül is hatással vannak magyar gazdaság alakulására.

Mi lesz a válságszámlával?

A Coface szakértői szerint egyelőre sem a németországi, sem a magyarországi fizetésképtelenségi adatok nem a valós helyzetet tükrözik. A magyar kormány is próbál a problémák elébe menni, a fizetésképtelenséget megelőző eljárás bevezetésével. Ez a csődeljárás helyett egy hatékonyabb szerkezetátalakítási program lehetne, amely egyébként eddig hiányzott is a magyar jogrendből, de segíthet a bajba jutott vállalatok talpraállításában. Ezen felül kedvező hatással lehet a magyarországi fizetésképtelenségi rátára a hiteltörlesztési moratórium esetleges - akár célzott - meghosszabbítása.

Összességében a Coface elemzői szerint, hiába süllyedt jelentősen Németországban a fizetésképtelenné vált cégek száma a múlt évben, a koronaválság vállalati számláját, azaz a fizetésképtelenné váló vállalatok miatt felmerülő károkat csak ezután kell még megfizetni, ami kockázatot jelent a jövőre nézve.

Belföldön hétvégézne a többség

A magyarok többsége, 57 százaléka idén csak maximum négy éjszakás, belföldi kikapcsolódással számol, mindössze 16 százalék tervez hosszabb külföldi nyaralást. Az utazástól nem a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, hanem a pénzhiány tartja vissza a megkérdezetteket – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. 56 százalék mondta ugyanis, hogy nincs elég pénze a nyaralásra, míg az érvényben lévő korlátozások 25 százalékot tántorítanak el az utazástól, és mindössze 22 százalék tartja ezt korainak és kockázatosnak.

A 30-59 éves magyarok 68 százaléka már nagyon várja, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassa, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagynia. Leginkább a nők, a budapestiek és a magasabb végzettségűek éreznek így – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves adataiból.

A többség, 67 százalék bízik abban, hogy nyár eleje után már nem lesznek belföldi utazási korlátozások. Annak ellenére, hogy ennyien szeretnék bepótolni a vírus miatt kihagyott eseményeket és utazásokat, 52 százalék – főleg a kisebb településen élők és az alacsonyabb végzettségűek – mondta azt, hogy mivel egyébként sem utazik sokat, az utazási korlátozások nem érintették érzékenyen.

Élen a belföldi hosszú hétvégézések
Bár a jelenlegi szabályok értelmében egyelőre csak a koronavírus ellen védettek - védettségi igazolvánnyal rendelkezők - látogathatják a szállodákat, a megkérdezettek 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. Budapesten és a megyeszékhelyeken már többen, 46 százalék és 43 százalék számol hosszabb kikapcsolódással, míg kisvárosban és falvakban csak 28 és 34 százalék az arányuk.

A K&H biztos jövő kutatásából az is kiderült, hogy a külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol. Erre egyébként inkább a férfiak nyitottabbak, illetve azok, akik már nagyon várták, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassák mindazt, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagyniuk.
Az utazási kedv kapcsán Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője hozzátette: „az utasbiztosítások is lassan felébrednek álmukból, és a nyár beálltával valamint az óvatos nyitásnak köszönhetően várhatóan erősödik a szerepük. Kiemelkedő digitális biztosító védjegyünk pedig garanciát jelent azok számára, akik digitális platformjainkon keresztül szeretnék megkötni utasbiztosításukat.”

A hosszabb-rövidebb belföldi utazásokat a megkérdezettek többsége, 72-73 százaléka nyáron tenné meg, és csak mindössze 25-29 százalék halasztaná őszre. A külföldi utazásoknál szintén a nyár a preferált időszak – a válaszadók fele ekkor tervezne -, és többen említették a téli időszakot is, mint a belföldi utak esetében. A külföldi utaknál azonban érezhető a bizonytalanság, a belföldi utakat tervezőknél sokkal többen nem tudják még, hogy mikor mennének.    

A kutatás szerint az utazók többsége kettesben a párjával vagy szűkebb családi körben kapcsolódna ki, baráti társasággal 16 százalék tervez közös utazást, tágabb családdal – nagyszülőkkel, unokákkal, rokonokkal – 13 százalék és leginkább a 30-as és a 40-es korosztály menne pihenni, míg egyedül 11 százalék, főleg a férfiak vágnának neki egy útnak.

Anyagi akadályai vannak
Azok, akik nem terveznek hosszabb pihenést, az esetek 56 százalékában a pénzhiányra hivatkoztak, és lényegesen kevesebben vannak (25 százalék), akiket a járványügyi, utazásra vonatkozó korlátozások tartanak vissza. Mindössze 22 százalék tartja korainak és kockázatosnak az utazást, akkor is, ha addig a korlátozásokat fel is oldanák. Utóbbi leginkább a magasabb végzettségűekre és jövedelműekre jellemző. A megkérdezettek 24 százaléka inkább más célra használná fel a megtakarításait, semmint utazásra, 7 százaléknak csak rövidebb utazásra lenne pénze, de inkább egy nagyobb útra gyűjt, míg 15 százaléknak egyszerűen nincs ideje a nyaralásra.

Az ifjúsági számlák száma a K&H-nál május közepén meghaladta az 50 ezret, szemben a múlt év végi 39 ezres állománnyal, így ma már minden harmadik bankszámlanyitás 27 éven alulihoz köthető. Az is jól látszódik, hogy a fiatalok többet fizettek bankkártyával, az egy vásárlásra jutó összeg pedig egy év leforgása alatt 28 százalékkal 4400 forintra nőtt. A digitális megoldások térnyerését az is jól mutatja, hogy a 19-29 éves korosztály 32 százaléka minden banki ügyet online intéz.
Beszédes adatok bizonyítják, hogy a fiatalok egyre szívesebben használják a digitális szolgáltatásokat a pénzügyeik intézéséhez, ezen belül elsősorban a mindennapi bankoláshoz. Látványosan nőtt a K&H-nál a legfiatalabb korosztály számára létrehozott ifjúsági számlák száma.

Digitálisan, lehetőleg készpénzmentesen
„Az ifjúsági számláknál látható növekedésben fontos szerepet kaphatnak a K&H digitális megoldásai. Ezeknek köszönhetően egyre több banki szolgáltatás érhető el az e-bankon és a mobilbankon keresztül. Amellett, hogy az okostelefonos fizetés, így a Google Pay vagy éppen az Apple Pay is kényelmes alternatívát jelent a számukra” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. A bank adatai szerint az ifjúsági számlákhoz kapcsolt bankkártyákkal az idei első negyedévben az érintettek 1,1 millió alkalommal vásároltak, mely ez az egy évvel korábbihoz képest 9 százalékos növekedést jelent, amiben szerepet játszik, hogy a új számlák száma is emelkedett. Az egy-egy bankkártyás vásárlásra jutó összeg átlagosan 4400 forintot tett ki, ami 28 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

A digitális megoldások térnyerését a járvány is elősegítette. A K&H ifjúsági indexéhez az idei első negyedévben készült felmérés szerint a 19-29 éves korosztály 32 százaléka minden banki ügyet online intéz és a járvány magyarországi megjelenése óta nem is volt bankfiókban. A megkérdezettek 54 százaléka pedig azt mondta, a mindennapi bankolást javarészt online oldják meg, esetenként fordult csak elő, hogy személyesen, bankifókba kellett volna menniük.

A felmérésből kiderült az is, hogy a legtöbb fiatal, a válaszadók 47 százaléka a banki alkalmazáson belül az eseti átutalásokat használja leginkább. A számlanyitási lehetőséget most 13 százalékuk vette igénybe, további 33 százalékuk pedig érdeklődik a lehetőség iránt.