ecomania

Fókuszban a pénzügyi tudatosság, újra indul a K&H Vigyázz, kész, pénz!

Tíz év alatt Magyarországon háromszorosára nőtt a készpénz-állomány, amelynek fenntartása százmilliárdos kiadást jelent évente. Hosszú távon a készpénzkímélő megoldások ugyanakkor minden bizonnyal átveszik a „párnacihás” pénzkezelés bevett gyakorlatait. Ehhez járulnak hozzá azok a technológiai fejlesztések és innovációk, amik mára a mindennapi pénzügyek részei lettek. És ehhez a folyamathoz járul hozzá a pénzügyi tudatosság növekedése és a hazai pénzügyi kultúra további fejlődése is, amelynek erősítése érdekében a K&H idén is elindítja nagy sikerű pénzügyi vetélkedőjét, a K&H Vigyázz, kész, pénzt!

Nem új keletű dolog szembe állítani egymással Magyarországon a készpénzhasználatot és az elektronikus fizetési megoldásokat, miközben az utóbbi években mindkét módszer népszerűsége emelkedett: 2011 augusztusában 2463 milliárd forintra rúgott a forgalomban lévő készpénz állománya, öt évvel később 4473 milliárdos összegről volt szó, 2021 augusztusára pedig meghaladta a 7500 milliárdos szintet a hivatalos MNB-adatok szerint.

Ugyanakkor egy 2019-es pénzügyminisztériumi becslés szerint a magyar gazdaság 400-450 milliárd forintos bevételtől esik el a készpénzállomány fenntartásához köthető kiadások miatt: ha az állományt sikerülne megfelezni, akkor több mint 200 milliárd forintos extra bevétel keletkezne a gazdaságban. A K&H szakértői szerint a 7500 milliárd forintos készpénzállománynak csak egy kisebb része forog a mindennapokban, becslések szerint az állomány kétharmada megtakarításként van az otthonokban. Ezt szokták párnacihában lévő pénznek hívni – derül ki a K&H összeállításából.

Hétszeres bővülés a másik oldalon

Ugyanakkor a modern napi bankolásban fontos szerepet kapnak már a különböző elektronikus banki szolgáltatások, többek között a net- és mobilbankon keresztül indított átutalások és kártyás vásárlások. Kedvező, hogy utóbbiak a készpénzállomány növekedésével párhuzamosan komoly növekedést értek el az elmúlt tíz évben.

A Magyarországon kibocsátott belföldi bankkártyás vásárlások összege például 2011 első felében 722 milliárd forintot tett ki, 2016 azonos időszakára ez 1607 milliárd forintra hízott. 2021 első hat hónapjában pedig már 4216 milliárd forintra rúgott. Ezen a területen tehát tíz év alatt hatszorosára nőtt a forgalom.

A kártyás forgalom jelentős növekedésében nagy szerepet kaptak a bankkártyák, valamint az érintéses fizetés megjelenése. Emellett pedig az utóbbi időszakban sorra megjelenő újabb és újabb innovatív és biztonságos elektronikus fizetési megoldások.

Átlag környékén

A készpénzforgalom visszaszorításában fontos szerepet játszik a lakosság pénzügyi tudatossága. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 26 országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a digitális pénzügyi készségek és azok alkalmazása összefügg a magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel.

Ebben Magyarország – nemzetközi összehasonlításban – a középmezőnyben helyezkedik el. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyekhez való hozzáállásban és tényleges magatartásban (pénzügyi döntések) továbbra is alulteljesít. Ez egyértelműen arra utal, hogy a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása a leginkább fejlesztendő terület. A pénzügyi magatartást mérik például a költségvetés-készítésre, a számlák határidőre történő kifizetésére, valamint a pénzügyi tervezésre, megtakarítási és hitelfelvételi döntésekre vonatkozó kérdések.

Játék, tanulás és fejlődés

A pénzügyi tudatosság erősítését és a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését a K&H azzal igyekszik elősegíteni, hogy idén októbertől újra elindítja a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt általános és középiskolás csapatok számára. A játék során gyakorlati feladatokkal (például családi költségvetés készítés, kamatszámítás, pénzügyi tervezés) igyekeznek a részvevő 3-5 fős csapatok pénzügyi ismereteit bővíteni, akik több korosztályban és fordulóban mérik majd össze tudásukat.   

„A versenyt a K&H társadalmi felelősségvállalásának részeként még 2010-ben indította el, azóta a program jelentős növekedést ért el. Eddig összesen közel 15 000 csapat vett részt a vetélkedőben. A verseny indulása óta a nevezések száma a tízszeresére nőtt: a pandémiás helyzet ellenére tavaly 1500 csapat vett részt a versenyen. Reméljük, hogy ez a szám idén még magasabb lesz” - mondta Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőről szóló részletes leírás a linken található: https://www.kh-vigyazzkeszpenz.hu/ Az idei vetélkedő 2021. októberben indul.

 Azonos arányban használják a fiatalok a bankkártyát és a készpénzt vásárlásaik során: a bankkártyás fizetés 51 százalékkal, a készpénzes 49 százalékkal szerepelt a K&H ifjúsági index felmérésében. A fiatalok körében a nők inkább vevők az elektronikus megoldásokra, míg a férfiak többsége a készpénzben bízik. Az alapfokú végzettségűek a készpénzt részesítik előnyben, a diplomások pedig inkább kártyát használnak vásárláskor.

A készpénzt 49 százalékban, a bankkártyát 51 százalékban használják a fiatalok úgynevezett „fizikai”, azaz nem online üzletekben fizetőeszközként– derült ki a K&H ifjúsági indexének idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából.

„Sokszor halljuk, hogy a fiatalok ma már mindent telefonon intéznek és csak bankkártyával, okostelefonnal és okosórával fizetnek. A kutatás azt bizonyítja, hogy van még hova fejlődnie a digitálisan legaffinisabb korosztálynak is, a pénzintézeteknek pedig olyan fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megkönnyítik a fiatalok pénzügyeinek intézését is.” - értékelte a felmérés legfontosabb adatait Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Innovatívabbak a nők?

A részletes adatokból látható, hogy a 19-29 éves korosztály 24 százaléka, ahol csak lehet, csak kártyát vagy egyéb készpénzmentes megoldást, például digitalizált bankkártyát, használ okosórás, vagy mobiltelefonos fizetéshez. 27 százalékuk – bár készpénzzel is fizet, – jobban kedveli az elektronikus tranzakciókat és szintén 27 százalékuk ennek a fordítottját vallja: szokott kártyával fizetni, de a készpénzt tartja jobbnak. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százaléka kizárólag készpénzt használ a szóban forgó fizikai üzletekben.

A nők nyitottabbak az elektronikus fizetési megoldásokra a K&H felmérése szerint: arányuk 58 százalék a férfiak 44 százalékához képest. Ez annak köszönhető, hogy körükben 33 százalék volt azok aránya, akik bár készpénzzel is gyakran fizetnek, de az elektronikus módokat preferálják vagy preferálnák jobban.

Az iskolai végzettség alapján is jelentős különbségek láthatóak: az alapfokú végzettségűek túlnyomó része, 72 százaléka, inkább a készpénzre szavaz, ezen belül 43 százalékuk kizárólag azzal fizet az érintett boltokban. A diplomások táborában viszont éppen ellenkezőleg, 70 százalékos lett az elektronikus módokat preferálók aránya, és ezen belül is 47%-ot tesznek ki azok, akik, ahol lehet, elektronikusan fizetnek.

Sokba kerülhet a készpénz

A K&H innovációs vezetője szerint az elektronikus fizetési megoldások kényelmesebbek és biztonságosabbak, a készpénzes fizetésnél. Németh Balázs hozzátette: „A készpénzhasználat költségei jelentősek nemzetgazdasági szinten, az elektronikus fizetés hosszabb távon sokkal olcsóbb megoldást jelent a gazdaságnak. Fontos azonban látni, hogy nem csak a mindennapokban jelentős a készpénz aránya, hanem sokan abban tartják a megtakarításaikat, amelyeket szintén érdemes lenne elektronikusan követhető, hozamot is nyújtó befektetésekbe, akár állampapírokba, befektetési alapokba tenni.”

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített - 2021. május 18 - 25. között - történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A koronavírus-járvány negyedik hulláma egyes országokban már megindult, több helyen pedig a küszöbön áll. Az inflációs kockázatok miatt várható jövőbeni kamatemelési várakozások sem vetették vissza a vásárlókedvet – értékelte az utóbbi hetek piaci eseményeit Hajósi Péter, a K&H alapok vezető stratégája. Kockázatok persze vannak, a fejlődő országokban kedvezőtlenebbek a kilátások.

Két jól elkülöníthető és időben is eltérően jelentkező hatás határozza meg a befektetési piacok mostani – utóbbi hetekben látott és rövid távon várható – teljesítményét, különösen a fejlett országokban. Az egyik a koronavírus-járvány negyedik hulláma, a másik pedig a legnagyobb központi bankok, elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható lépéseire való felkészülés – értékelte a globális piaci helyzetet Hajósi Péter, K&H alapok vezető stratégája.

Mi lesz a negyedik hullám után?

A koronavírus-járvány negyedik hullámáról mintha nem vennének tudomást a szereplők a fejlett piacokon. Annak ellenére, hogy több országban már elindult a negyedik hullám, más régiókban pedig a küszöbön áll. Az árfolyamok viszont felfelé tartanak. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a negyedik hullámot már beárazta a piac, az oltási programok a fejlett piacokon haladnak, sok ország nem tervez jelentősebb korlátozásokkal, emellett a nyári szezon után újabb lendületet kaphat az oltási kedv.

„Azt látjuk, hogy piaci szereplők a negyedik hullám utáni időszakra tekintenek, Persze kockázatként jelen van az, hogy megjelenik valahol egy új vírusvariáns, amely a deltához hasonlóan gyorsan elterjed, de ettől egyelőre nem tartanak igazán a befektetők” – tette hozzá.

A jegybankok kivárnak

Segíti a fejlett piacokon az árfolyam-emelkedést az is, hogy a jegybankok - különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank - még mindig nagyon óvatosak. „Tisztában vannak az inflációs kockázatokkal, hogy azzal majd kell kezdeniük valamit. A kamatemelést, vagyis a szigorítást azonban halogatják addig, amíg muszáj lesz meglépniük. Ez a jegybanki óvatosság pedig támaszt ad a vásárlókedvnek” – mondta a szakember. A fejlett piacokon tehát kedvező a széljárás, ez azonban nem mondható el a fejlődő piacokról, amelyek többségén most is inkább a stagnálás jellemző, ami elsősorban a járvány okozta bizonytalansággal és a fejlett piacokhoz képest gyengébb gazdasági teljesítménnyel magyarázható. Hajósi Péter felhívta a figyelmet arra is, ha megkezdődnek globális szinten a kamatemelések, például a Fed is nekilát a szigorításoknak, akkor az negatív hatással lesz a fejlődő piacokra.

Összességében a részvénypiacok továbbra is az egyik legjobb alternatívát jelentik a befektetéseknek, de óvatosan kell bánni velük. A fentiek miatt apró vásárlásokkal a fejlett piacokon lehet keresnivalója a befektetőknek.