ecomania

A lízing szélesebb körben történő megismertetéséért, valamint a pénzügyi edukációban végzett kiemelkedő munkájáért Malkócs Tamás, a K&H lízingüzletágának szakemberét választották meg az év lízingszakemberének - közölte a Magyar Lízingszövetség. A lízingpiacon közel húsz éve különböző vezetői beosztásban dolgozó Malkócs Tamás a jövőben még nagyobb szerepet szánna az oktatásnak, ezen belül az e-learning megoldásoknak annak érdekében, hogy a lízing, mint finanszírozási forma a gazdaság minden szereplője számára alternatíva legyen.  

A pénzügyi tudatosság javításában kiemelt szerepet játszik a megfelelő oktatás, erre a területre a magyar lízingpiac is egyre nagyobb figyelmet fordít. Ezt a munkát a Magyar Lízingszövetség oktatási bizottságának vezetője - egyben a K&H Bank Lízing Üzletágának egyik vezetője - Malkócs Tamás koordinálja. Idén őt választották meg az év lízingszakemberének - írja a Lízing blog.

A PFM a fintech világ legkeményebb betűszava. Annyit tesz: personal financial management, azaz személyi pénzügyi menedzsment, tehát a spórolást segítő, a kiadásokat követő, a költési szokások felderítését lehetővé tévő digitális, legtöbbször mobiltelefonos alkalmazás. Az ötlet annyira nem új, hiszen már a nemesi háztartáskönyv vagy a paraszti gazdasági napló is - amibe fel volt jegyezve, hogy egy-egy évben mire költött a nemesi udvar vagy a paraszti gazdaság – hasonló célt szolgált. Emellett benne van, hogy milyen volt a termény, azaz a bevétel, illetve egyéb fontos részletek is. Az ember, amióta nem a "vagy lesz mamut vagy nem" bizonytalanságában él, azóta tervez, ennek leginnovatívabb eszközei a PFM alkalmazások.

A számítástechnika jelentősen megkönnyítette a személyes anyagi helyzet nyomonkövetését. Nem kellettek hozzá alapvető könyvelési információk, elég volt, ha az ember olyan helyen élt, ahol a helyi bankok egy szabványos formátumban kiadták az utalási információkat. Amikor a magyar piacon is megjelentek az első számítógépek, akkor Amerikában már meg lehetett venni a Quicken nevű - később a Microsoft által felvásárolt - vagyonmenedzsment szoftvert.

Az Európai Unió második pénzforgalmi irányelve (PSD2) hivatott arra, hogy elhozza a PFM-ek és a tudatos pénzkezelés aranykorát. A PSD2 által előírt alkalmazásprogramozási interfészek (azaz API-k) - amelyek lehetővé teszik, hogy különböző netkapcsolattal rendelkező alkalmazások párbeszédet folytassanak egymással - összefésülhetővé tették volna az adatokat. Azaz, ha egy felhasználó rendelkezik például kriptovalutával egy neobanknál, egy megtakarítási számlával és egy folyószámlával két különböző, hagyományos pénzintézetnél, akkor a három bank API-jait használva egy PFM szoftver össze tudja fésülni egy képernyőre, azon a képernyőn pedig a felhasználó megtekintheti a költési szokásait, a megtakarításait, a különböző pénzügyi szolgáltatóktól igénybe vehető hitelkeretet és még egyéb, hasonló információkat.

A jegybank hamarosan ajánlást fog kiadni, hogy milyen megoldásokat és milyen implementációkat kell előállítani a pénzügyi szolgáltatóknak, mellyel elkerülhetővé válik, hogy bankonként le kelljen fejleszteni a PFM-szolgáltatóknak a banki rendszert és a saját rendszerüket összekötő kódokat.

„Jelenleg a PFM nem a valóság, hanem egy ígéret. Ahhoz, hogy valósággá váljon, több mindennek kell teljesülnie. Szükség lesz hozzá pénzügyi tudatosságra, edukációra, és a személyi pénzügyi menedzsment szolgáltatások pénzügyi modelljét is keressük még.” – tette hozzá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A KBC az első belga bankként 2018-ban adott ki olyan vagyonmenedzsment szoftvert, amely több banknál kezelt számlát tudott összefésülni, hogy egy oldalon adjon átfogó beszámolót az ügyfél pénzügyi helyzetéről.

Az Európai Központi Banknál nincs napirenden a szigorítás, hiába támadt izgalom a piacon az infláció megugrása miatt. Az októberi kamatdöntés nem hozott változást, noha a kormányzótanács is elismerte, a vártnál tovább tart a drágaság, ami sok helyen már a jegybanki válaszlépést is indokolttá tette.

https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/ekb-ecb-kamatdontes-christine-lagarde-2021-oktober-28-inflacio-sajtotajekoztato.739209.html

Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának budapesti rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.  A kockázatvállalási hajlandóságtól függően a mostani helyzetben kellő óvatosság mellett a részvénypiacok még mindig vonzó hozamot jelenthetnek, ezen belül a mesterséges intelligencia által támogatott és a zöld pénzügyekhez sorolt környezetbarát, fenntartható befektetések fontos szerepet kaphatnak.

A koronavírus-járvány újabb hullámai miatt még bizonytalan, mikor térhet vissza a normális kerékvágásba a világgazdaság. „Komoly nehézségekkel küzdenek a globális ellátási láncok - például az autóiparban és az elektronikai ágazatban -, drasztikusan megnőttek a szállítási költségek, és az energiaárak is meredeken emelkednek. Az ezekből adódó inflációs nyomás mind a döntéshozóknak, mind a piaci szereplőknek fejtörést okoz” - hívta fel a figyelmet Ábrahám András, a K&H Privát bank vezetője a makrogazdasági környezet kihívásaira.

Szeptemberben Magyarországon az éves infláció kilencéves csúcsra, 5,5 százalékra gyorsult, az áremelkedésből adódó kockázatok miatt pedig a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdett. Ennek eredményeként a ráta az év első felében jellemző 0,6 százalékos értékről 1,8 százalékra emelkedett.

Érdemes nyitni az ESG alapok felé

A megtakarítók számára a jelenlegi környezetben - kellő óvatosság és a kockázatvállalási hajlandóság felmérése mellett - a részvénypiacok kecsegtetnek attraktív hozammal. Fontos azonban a diverzifikáció, azaz nem csak a forintalapú, hanem az euró- vagy dolláralapú alapok számításba vétele is.

Emellett a zöld pénzügyek is egyre inkább teret nyernek, amelyet az MNB is kiemelten kezel. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hívta fel a figyelmet a jegybankok növekvő felelősségére, amit például a klímakockázatok nem megfelelő árazása indokol. A klímaváltozás közvetlenül hat az inflációra, közvetve pedig a pénzügyi stabilitást is érinti. Mindezek miatt a jegybankoknak aktív szerepet kell vállalniuk a zöld pénzügyek területén is. Számos cég még csak marketingfogásként használja a zöld átállást és olyan termékeket, szolgáltatásokat minősít fenntarthatónak, amelyeknél ez kétséges lehet, ezért a jegybankoknak segíteniük kell abban, hogy átláthatóbb és összehasonlíthatóbb lehessen a zöld befektetések piaca.

A megfelelő szabályozási környezet fontos, mert egyre jobban teljesítenek a fenntarthatóságot fókuszba helyező úgynevezett ESG alapok, amelyek már most is jelentős szeletet hasítanak ki a piaci tortából, az előrejelzések szerint pedig további növekedés előtt állnak. A világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, a PwC szerint az európai piacon az ESG alapok részesedése 2020-ban 15 százalékos volt, ami 2025-re 57 százalékra emelkedhet. A fenntartható befektetési megoldások terén a K&H is kiemelkedően színes kínálatot nyújt, mivel a vállalatcsoport környezetvédelmi céljaival összhangban kívánja kielégíteni az egyre erősebb, „zöld” ügyféligényeket is.

Képbe kerül az MI

Általánosságban tehát a részvény- és vegyes alapok a mostani kilátások szerint jó befektetési alternatívát kínálhatnak. Ezek között pedig ma már megtalálhatóak a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott befektetések is.

A K&H 2021 őszén privát banki ügyfelei számára elérhetővé tette a mesterséges és az emberi intelligencia együttműködésén alapuló befektetési megoldást. Az alap esetében a mesterséges intelligencia folyamatosan figyeli és elemzi a piaci adatokat, az eredmények alapján előrejelzést készít, majd befektetési ajánlásokat tesz, de a működést továbbra is portfóliómenedzserek felügyelik. A szakemberek szerepe tehát a döntési folyamatban kulcsfontosságú marad: az MI-vel való partnerség egy kiváló koprodukció ember és a mesterséges intelligencia között.

Már alig több mint egy hét van csak hátra a moratórium utolsó fázisába történő jelentkezéshez. A jogosultak számához mérten az első két hétben kevesen kérték a folytatást. Valójában súlyos terhet vesz a nyakába, aki tovább halogatja a törlesztés folytatását, aki viszont fizetni kezd, számos kedvezményt is igénybe vehet.

Már alig egy hetük maradt azoknak, akik szeretnének továbbra is a törlesztési moratóriumban maradni. A vonatkozó kormányrendelet alapján ugyanis október 31-ig lehet élni a lehetőséggel, aki addig nem jelzi a hitelező pénzügyi intézménynek, hogy folytatni szeretné a törlesztés felfüggesztését, annak novembertől már fizetnie kell a hitelét. 

Október 31., a határidő napja vasárnapra esik, emiatt azok, akik személyesen szeretnének nyilatkozni a moratórium folytatásáról, legkésőbb október 29-én pénteken meg kell ezt tegyék. A pénzügyi szolgáltatók többsége azonban elektronikus formában is elfogadja a kérelmeket, az internetbankokban tehát elvileg a hétvégén is lehet még nyilatkozni. Az utolsó pillanatra persze ezt a kérelmet sem érdemes hagyni, nehogy valamilyen egyéb probléma, például az internetes kapcsolat meghibásodása miatt csússzon le az ügyfél a lehetőségről.